Silvia Moreno-Garcia Mexikóban született, de Kanadában végezte el az iskoláit, és jelenleg is ott él. A British Columbia Egyetemen műszaki és biológiai tanulmányokat folytatott, a szakdolgozatát H. P Lovercraft nőalakjairól és az eugenetikáról írta. Az első regénye, a Signal to Noise címmel 2015-ben jelent meg, témája a zene és a varázslat összefonódása Mexikóban. A könyv már előre jelzi mindazt, ami a későbbi műveire is jellemző lesz: a művek angol nyelven születnek, de többnyire Mexikóban játszódnak, átjárja őket a mexikói folklór és hitvilág. Az írónő a fantasy-hoz, a krimihez és a horrorhoz vonzódik leginkább, a történetek mágikusak ésvagy rémisztőek, de olyan színesek és élettel telik, mint maga a mexikói kultúra.    

Silvia Moreno-Garciával az Ad Astra sorozatban frissen megjelent Jádeisten, árnyisten című regénye kapcsán készítettünk villáminterjút.

Kövess minket az ASTRA. Fantasztikus irodalom Facebook csoportban!


Több regényed Mexikóban játszódik, és kötődik az ország folklórjához és a maja mitológiához. Miben különleges a Jádeisten, árnyisten?

SMG: Mexikóban születtem, és ott is nőttem fel, felnőttként költöztem Kanadába. A dédnagymamám mesélt történeteket arról, milyen volt a gyermekkora a mexikói forradalom idején, és persze kitalált meséket fantasztikus lényekről. Sokat tanultam tőle, nem csak a mexikói folklórról, hanem magáról a történetmesélésről is. A Jádeistennel olyan történetet akartam írni, ami igazán szórakoztatná a dédnagymamámat. Ő egész életében szolgálóként dolgozott, nem tudott írni-olvasni, és szegénységben élt. Sosem volt esélye, hogy valami igazán kalandosat éljen át. Egy olyan karaktert akartam írni, akivel tudna azonosulni, és egy olyan történetet, ami mosolyt csalna az arcára.  

Sokféle zsánerekben írsz, a Jádeisten ifjúsági fantasy, de írtál már gótikus horrort és noir krimit. Mi tesz zsánerszédelgővé?  

SMG: Igazából érdekesnek tartom, ha sokféle zsánerben írhatok, mert így mindenféle történetet elmondhatok. Hamar ráunok a dolgokra, ezért is nem írok folytatásokat, előzményeket, inkább az önállóan is megálló regényeket kedvelem. Sokan kérdezték, hogy a Jádeistennek tervezek-e folytatást, de nem. Persze semmi sincs kőbe vésve. Kezdetben a műveim többsége a spekulatív fikció egyébként nagyon tág területén mozgott, mostanában viszont több noir-krimi regényt írok. De csak mert jelenleg ezt élvezem jobban.


Silvia Moreno-Garcia Jádeisten, Árnyisten című regénye most akciósan vásárolható meg a kiadó webáruházában.

Meg tudnál nevezni olyan műveket vagy szerzőket, akik inspiráltak az írásban?

 SMG: Sok ilyen van, de a legfontosabb talán H. P. Lovecraft. Annyira, hogy végül a műveiből írtam a szakdolgozatomat. Létre is hoztam egy kis nyomdát, Innsmouth Free Press néven, és sokféle fantasy és wierd ficton művet publikáltam. A másik szerző, aki nagyon nagy hatással volt rám, az Gustave Flaubert. Imádom, ahogy teljesen a karakterek pszichológiájára koncentrál.

Mexikói származású íróként azon is dolgozol, hogy felhívd a figyelmet a latin-amerikai SFF-re. Kikre érdemes odafigyelnünk?

SMG: Amparo Dávila novellista volt, aki nyugtalanító pszichológiai történeteket írt, amelyek néha átcsaptak weirdbe. A másik Borges, aki ismert író, de az kevésbé köztudott, hogy mennyi írásában jelennek meg a weird zsánerelemek, ezen magam is elcsodálkoztam. Paco Ignacio Taibo nagyszerű krimiíró. A Héctor Belascoarán Shayne nevű detektívről szóló sorozata az alapja a latin amerikai krimiirodalomnak.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Dolgozol most valamin?

SMG: 2021-ben fog megjelenni egy fordításom, The Route of Ice and Salt címmel, amely egy mexikói író, José Luis Zárate kultikus vámpírregénye. A saját regényeim közül kettő, a Certain Dark Things és The Beautiful Ones újra megjelenik jövőre, és készülök egy krimivel, amelynek a címe A Dangerous Eagerness. Ez 1971-ben fog játszódni, és a bűnügy háttere a diákaktivisták elleni támadás, a lázongás elfojtása.  

Köszönjük a beszélgetést.

A dédnagymamámtól tanultam a mexikói kultúrát és a történetmesélést – Interjú Silvia Moreno-Garciával
Cimke: