2023. július 18 és 22 között zajlott Avilésben a Celsius 232 fesztivál, amely Spanyolország legnagyobb science fictionnek, fantasy-nak és horrornak szentelt eseménye. Öt napra felbolydul ennek az asztúriai kisvárosnak az élete: írók, olvasók, cosplayerek özönlik el az óváros tereit és utcáit. Idén nyáron a Főnix Könyvműhely Kiadó egyik szerzője, Szélesi Sándor és Vancsó Éva szerkesztő részt vettek a fesztiválon, és beszámolnak az élményeikről.

A Celsius 232 fesztivált több mint tíz éve rendezik meg minden évben Spanyolország északi részén, a hegyes-dombos Asztúria tartományban található Avilésben. Az elnevezése Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regényére utal, amelyben ez a hőmérséklet a könyvek gyulladáspontja. Avilésben azonban nem elégetik a könyveket, hanem ünneplik. A program rendkívül sokszínű, rengeteg spanyol és más nemzetiségű szerző van a vendégek között, akik előadásokat tartanak, dedikálnak, vagy csak örömmel vegyülnek el az olvasók között. A fesztivál így lehetőséget jelent találkozni és beszélgetni olyan szerzőkkel, akiknek a műveit ismerjük, megjelentek magyarul a Főnix Könyvműhely vagy más kiadó égisze alatt, de eddig elérhetetlenül távolinak tűntek.

Elvarázsolva egy könyves standnál

Mivel a szervezők fesztivál első napját helyi asztúr irodalomnak szentelték (spanyolul), csak körbesétáltunk a rendezvény helyszínéül szolgáló téren, és ismerkedtünk a spanyol fantasztikus irodalom sokszínűségével. A fesztivál központját tizenöt-tizenhat kiadói pavilon alkotja, és egy hatalmas sátor, ahol a könyvek mellett festmények, ajándéktárgyak is vásárolhatók, illetve a kispódiumos előadások helyszínéül szolgál. Lenyűgözve és kissé irigykedve állapítottuk meg, hogy Spanyolországban milyen sokan adnak ki fantasztikus irodalmat, s hogy mennyi spanyol szerző van. Rengeteg szubzsáner, (weird, horror, steampunk vagy a poszthumanista sci-fi) képviselteti magát a könyvek közt.

A program rettentő sűrű és impozáns volt. A fesztivál hat napja során olyan Magyarországon is ismert és szeretett írók léptek színpadra, mint Jo Walton, Bridget Collins, Lavie Tidhar, Ian McDonald, Jose Antonio Cortina vagy a sci-fi legenda Joe Haldemann és a fantasy-sztáríró, Joe Abercrombie.  Ám mellettük akadtak olyan nevek is, akik itthon még méltatlanul ismeretlenek, mint a Zen Cho, az Angliában élő malajziai írónő, akinek a Spirits Abroad című novelláskötetéből egy történet elolvasására még spanyolul is vállalkoztunk.

Vancsó Éva és P. Djélí Clark

A vendégek között szerepeltek olyan alkotók is, akiket külön öröm személyesen volt találkozni, mert a nevüket a Főnix Könyvműhely Kiadó ismertette meg a magyar közönséggel.  P. Djélí Clark a fesztivál sztárvendégeként érkezett Avilésbe, az előadására megtelt a város kultúrházának nagyterme. Az amerikai író az egyórás beszélgetés során mesélt arról, honnan ered az érdeklődése a fantasy iránt. Úgy fogalmazott: „mindig szerettem fantasy-t, de az nem mindig szeretett engem”. Tizenévesen az USA déli államában hiába keresett hozzá hasonló szereplőket az olvasott regényekben, ám nem talált, de ez szerencsére nem vette el a kedvét teljesen a zsánertől. A kérdésre, hogy kik inspirálták, Madeleine L’Engle Időcsavar című regényét nevezte meg, és olyan klasszikusokat, mint C. S. Lewis, J. R. R. Tolkien, Frank Herbert vagy Ursula K. LeGuin – neki elsőként a Szigetvilág regényei –, de hozzátette, hogy a maga útját szereti járni. Így jött az A Dead Djinn in Cairo ötlete: milyen lehet összekeverni a mágiát, a steampunk elemeket és egy alternatív, 20. század eleji Egyiptomot? Végül ez a sajátos keverék annyira bevált, hogy írt még egy kisregény, A 015-ös villamos kísértetét, majd egy nagyregényt is, a Dzsinnek urát ebben a világban. A kérdésre, hogy tervez-e még regényt ebben a különös díszletben, Clark nemmel válaszolt, majd hallva a közönség felhördülését, mosolyogva hozzátette, hogy még átgondolja. A beszélgetést követően a dedikáláshoz több százan álltak sorba, jelezve, hogy Djéli Clark mennyire népszerű Spanyolországban is.

Sofía Rhei beszél a weird irodalomról

A következő napot Sofía Rhei spanyol írónővel kezdtük, akit a Főnix Kiadó olvasói gyerekkönyvíróként ismernek, mert Az ifjú Moriarty kalandjai: A dodó rejtélye című regénye öt éve jelent meg. Sofía Rhei a fesztiválon új oldaláról mutatkozott be: beismerte, hogy Szélesi Sándorhoz hasonlóan “zsánerszédelgő”, mert egyaránt ír gyerekkönyvet, utópiát, klasszikus sci-fit és weird, akár steampunk szövegeket, mikor mihez van kedve. Sőt előadásokat is tart, ahogy most a fesztiválon a weird irodalom történetéről és jellemzőiről. Ezek után már kevésbé meglepő, hogy Sofía augusztusban magyarul megjelenő fiatal olvasóknak szóló regénye, a Krippik – A világ legfurcsább szemüvege meghökkentő, vicces és furcsa egyszerre.  

A fesztivál utolsó napjának legjobban várt vendége Kiran Millwood Hargrave angol költő és gyerekkönyvíró volt. A beszélgetés során mesélt arról, hogy lett költőből gyerekkönyv szerző, illetve miben más és nehéz fiatal közönségnek írni. Amikor a beszélgetés után személyesen megkerestük, hogy a Tinta és Csillagfény című regényének a magyar kiadója vagyunk, a nyakunkba borult, adott két puszit, és azt üzente az magyar olvasóknak, hogy ölel mindenkit. A kedvessége hallatán alig mertük bevallani, hogy nem hoztunk könyvet dedikálni, mert nem volt rá lehetőségünk.

Kiran Millwood Hargrave szánt néhány percet a beszélgetésre, miközben dedikálni sietett.

Amikor épp nem egy előadást hallgattunk, vagy fényképeztünk, bőven volt lehetőség kötetlenül beszélgetni. Miután Ian Watson Ctutulhu-s botjával szétkergette az esőfelhőket a város felett, egy könnyed spanyol sör fölött Budapestről áradozott. De épp úgy lehetett inni egy kávét Lavie Tidharral Délkelet-Ázsiáról sztorizgatva, megebédelni Ian McDonalddel, miközben az összeesküvés elméletekről tréfálkozunk, mint fagyizni és a macskákról beszélgetni a nyolcvan esztendős Joe Haldemannal és a feleségével.

Az ilyen és ehhez hasonló találkozások tesznek egy fesztivált nagyszerű élménnyé, és erősítenek meg a meggyőződésben, hogy a sci-fiben/fantasy irodalomban van valami különleges, miután így össze tud hozni azonos érdeklődésű, de különböző korú és habitusú embereket.

Fantasztikus könyves kalandok egy spanyol kisvárosban