Leírás

Mit tehetsz, ha csak egy tizenkét éves kislány vagy, de a barátaiddal hirtelen egy idegen és veszedelmes világban találod magad, amelynek ráadásul a sorsa a te kezedbe kerül? Veszela Flamburari Mina, mágia és a fehér fiola című ifjúsági regényében keveredik a bolgár mitológia, a gyerekmesék hagyománya és a J. R. Tolkien vagy Philip Pullman-féle klasszikus fantasy.

Veszela Flamburari: Mina, mágia és a fehér fiola

Mina, a magának való, különc kislány egy bentlakásos művészeti iskolában él Bulgáriában, a festői Balcsik városában a Fekete-tenger partján, a híres királynéi palota szomszédságában. Társai közül azzal tűnik ki, hogy velük ellentétben semmilyen különleges adottsága sincs – hacsak élénk fantáziáját és mesélőképességét nem számítjuk annak. Magányosan él örökbefogadó apjával, az iskola gondnokával. Tizenegyedik születésnapja előtt összebarátkozik az iskola két új tanulójával, a vidám és kalandvágyó zenész ikerpárral, Janillal és Kitannal. Egy közösen eltervezett gyerekcsíny mindhármuk életét megváltoztatja: Felföld varázslatos világába kerülnek, ahol hihetetlen kalandokat élnek át. A kalandok során az is kiderül, hogy Mina jóval több, mint aminek látszott és amit magáról gondolt.

A gyerekeket az ősgonosz, a Semmi és csatlósai elleni küzdelemben különös alakok segítik. Gesztin, az óriás, beszélő gesztenye, Renko, a vak fiú és nővére, Verbena, a jóságos varázslónő, s nem utolsósorban Mina nevelőapja, Bran, akiről megtudjuk, hogy korántsem az a kissé unalmas, pedáns, konyhában szorgoskodó apuka, akinek mindenki ismeri. A kalandok során Mina megismeri múltját, származását és komoly lépést tesz előre a felnőtté válás útján.

A Mina, varázslat és a fehér fiola a szerző Felföldi mesék című trilógiájának első kötete, egy mese és a fantasy határán mozgó, lebilincselő történet a felnőtté válásról, fizikai, szellemi, de leginkább fantasztikus értelemben. A Mina gyerekeknek szóló történetnek indul, és egy teljes értékű, fiatal felnőtteknek szóló modern regénnyé nő, nehéz döntésekről, áldozatokról és az igazság elfogadásáról, amelyet kritikusok a bolgár Harry Potternek neveztek.

A regényt Kovács Gergely Lajos fordította.